Feminista felvilágosítás kislányoknak

PORONTY

Néhány évtizeddel korábban még az volt a probléma, hogy nagyon szemérmesen beszéltek velünk a szexről: alig lehetett hozzájutni olyan hiteles és érthető forráshoz, ami képes felkészíteni egy tizenéves gyereket a felnőtt korra. És most?

Thylane Loubry Blondeau, 10 éves modell a francia Vogue-ban

Unalomig ismételt a tendencia, miszerint a legtöbb filmből, sorozatból, reklámból, magazinból az az üzenet jön át, hogy egyfolytában szexelnünk kell! Ha pedig épp nem szexelünk, akkor készülnünk kell rá: mindent meg kell tenni azért, hogy kívánatosak legyünk, hogy szexpartnerünk legyen, ezért diétázunk, sportolunk és költjük a fizetésünk felét szépségtermékekre. Ahogy az egyetemen mondta egy tanárom: a mai kor szépségideálját a “basznivalóan szép” kategóriával  lehetne leírni. És ezt tudja, érzi már egy kisiskolás lány is, ha csak nem egy zárt, világvégi kommunában él. A kérdés: hogy lehet felkészíteni a gyereket arra, hogy ne dőljön be a mindenhonnan ömlő pornónak, a médiahirdetések diktálta, szex-addikt hülyeségeknek?

Az odáig rendben van, hogy beszélgetni kell a lányunkkal, kérdezni és segíteni abban, hogy önálló véleményt formáljon a dolgokról, de azért sokan reménykednek abban, hogy léteznek olyan felvilágosító könyvek, amelyek még hasznunkra lehetnek és klasszul összefoglalják mindazt, amit nekünk néha nem könnyű úgy megfogalmazni, hogy az ne prédikálásnak, hanem tényleg ütős infónak tűnjön a lányunk szemében.

A lila-rózsaszín borítós Csajológia-sorozat első pillantásra nem sok jót ígér, de ez a csomagolás csak az utólag végülis igazolható marketingstratégia része. A fülszöveg, a tartalomjegyzék, az illusztrációk sem kecsegtetnek semmi különlegessel: kommersz témák (hogyan változik a tested; az első menstruáció; fogamzásgátlás, stb) bravósan trendi fogalmazásban. Az eladható vonalon mozog látszólag minden, de ahogy elmerülünk az olvasásban, úgy jövünk rá, hogy itt nem szimplán szexuális felvilágosításról van szó, hanem valami sokkal komolyabb, mélyebb, koncepciózusabb tartalomról.

A két kötetben (első rész 11, a második 14 éven felülieknek szól) visszatérő fogalom a Lányok Hatalma kifejezés, ami persze nem arról szól, hogyan kell legyőzni a fiúkat, hanem arról, hogy mielőtt elkezdenél srácokkal járogatni, szexelni és kapcsolatban élni, önmagad kell megerősítened: kialakítani egy értékrendet, megfogalmazni a terveid és tisztában lenni azzal, ki vagy te és mennyit érsz. Itt már érthető, mekkora kihívás lehetett a szerzőnek a trendi hangnem eltalálása. Sajnos a lányok tizenévesen általában tényleg olyan elvárásokkal kezdenek el fiúzni, hogy majd ettől menőbbek lesznek, többé válnak mások szemében, és magukra is úgy tekintenek utána, mint olyan lányokra, akik “meg vannak mentve”, hiszen a férfi (akár egy 14 éves suhanc is) majd egyszer csak értelmet ad az addig zavaros és bizonytalan életüknek. Az – egyébként idétlen magyar címet kapott – Csajológia szerint ezzel szemben ott kezdődik a felnőtté válás, hogy elkezdesz magadon gondolkodni: eldöntöd, kitől fogadsz el tanácsokat, mérlegeled, mit miért mondanak a szülők, a haverok és a női magazinok vagy a reklámok. Magyarul: nem dőlsz be akárkinek/akárminek.

Még mielőtt az anatómiára és a szexre terelődne a szó, jön még pár önismerettel meg önbizalom-erősítéssel foglalkozó fejezet, amely foglalkozik azzal is, mit csinálj, ha ki vagy közösítve, ha csúfolnak, vagy ha nem érzed elég szexinek a tested. Nekem külön tetszett az a rész, amiben felsorolnak egy rakás csúnya, obszcén szót, kifejezést, amit valószínűleg vihogva olvas egy 11-12 éves, de aztán magyarázatot kap arra is, miért használnak néhányan mocskosnak titulált szavakat olyan dolgokra, amelyek alapból nem mocskosak és nem is szégyellni valóak, és arra is, hogyan viselkedjenek akkor, ha valaki hasonló kifejezésekkel akarja őket megalázni (és itt jönnek a tökéletes “unott nézés” elsajátításának praktikái – a rizsa után némi gyakorlat).

Az Apró szépségek című reality óvodás korú szereplője valószínűleg nem a Csajológián nevelkedett.

A másik legjobb rész (szerintem) az, ami arról szól, mi számít lányosnak. A válasz: lánynak lenni nem jelent egyebet a puszta biológiai ténynél, minthogy meghatározott génekkel és testrészekkel rendelkezel! Ezen kívül minden más kizárólag tőled, az egyéniségedtől (pszichológiai szempontoktól) függ. Vagyis: nem muszáj szoknyát és ékszert hordani, fiúkról és kisbabákról álmodozni, rózsaszínű göncöket vagy hosszú hajat viselni, babákkal játszani, semmi olyat, amit mások rád akarnak erőszakolni, de te nem érzed magadhoz valónak. Persze szeretheted a ruhákat, a rúzsokat és az aerobikot is, de a lényeg, hogy ez nem kötelező és főleg nem a nőiesség hierarchiájának csúcsán csücsülő lányok kötelező kellékei! Értelmes, szellemes és alapos magyarázatokból világossá válik, hogy mi a különbség a biológiai és a társadalmi nem között – ilyet sem olvastunk még magyarul semmilyen tiniknek szóló műben!

Felbukkan néhány olyan téma is a sorozat köteteiben, amit talán egyesek túlzásnak tarthatnak: a könyvek például kritizálják az amerikai önmegtartóztatás-programokat is (amelyek nagyjából úgy nézhetnek ki, mint a Bajos csajok című filmben, ahol a felvilágosító tanárbácsi azt mondja a diákoknak: “Ne szexeljetek, mert terhesek lesztek és meghaltok! Most pedig vegyen mindenki egy kotont az asztalomról!”). A Csajológia szerint nem az önmegtartóztatás a lényeg, hanem a felkészülés, és ehhez nem tiltásra, hanem alapos tanításra van szükség: el kell mondani, hogyan lehet elkerülni a nemkívánt terhességet és a nemi úton terjedő betegségeket, ha pedig fel vagy készülve a felelősségteljes, érett kapcsolatra, akkor szexelj bűntudat nélkül! Szó van arról, hogy “nem szabad azért gyűlölnünk embereket, mert szeretnek valakit”, és hogy teljesen mindegy, mitől lesz valaki meleg, az okoknál sokkal fontosabb az, hogy a szexuális orientáció semmit nem mond el arról, ki milyen ember.

Még egy forradalminak számító dolog: a szerzők azt tanácsolják, hogy ha úgy érzed, egy tévéműsor, egy cikk vagy egy reklám megsértett, mert a szexualitást úgy ábrázolják, hogy annak semmi köze a valósághoz és mert azt sulykolják, hogy csak a természetellenesen vékony vagy nagy mellű lányok számítanak menőnek, akkor írj levelet a szerkesztőknek vagy a cégeknek, és ne vásárolj olyan termékeket, amelyeknek a reklámja rossz érzéseket kelt benned önmagaddal kapcsolatban. Ez már nem csak gyerek-feminizmus és testpolitikai öntudatosság, hanem mini-aktivizmus is, nem?

Persze szó van a két könyvben a szexről is (pl. arról is miért nem szabad lenyelni – szegény pasik, végre elterjedt az elmélet, mennyi C-vitamint, kalciumot, stb-t tartalmaz az ondó, erre megint be akarják tiltani a gumi nélküli orális szexet) és a szerelemről, szakításról is, ugyanebben a független,  határozott, toleráns és mindenki véleményét, nézeteit tiszteletben tartó hangnemben. A legjobb az, hogy miközben ellátnak az alapvető infókkal, az egyetlen dolog, amire nevelni akarnak, az, hogy tanulj meg döntéseket hozni az életedben és maradj mindig erős. És mindezt okosan lila-rózsaszín borító mögött, hogy azokat is elérjék, akiket a hideg kiráz a “feminizmus” vagy a “girl power” kifejezésektől – a csajológia szót viszont valamiért vonzónak tartják. Zseniális!

 

  • Facebook
  • Twitter
  • Delicious
  • Digg
  • StumbleUpon
  • Add to favorites
  • Email
  • RSS
Címkék:

Hozzászólások

öööö …miért nem szabad lenyelni?? Meg kell vennem ezt a könyvet :D …de tényleg! Miért nem??

Amikor nekünk volt felvilágosítás az iskolában egy savanyú doktor nő tartotta és annyit mondott, hogy védekezzünk és még ne éljünk szexuális életet.

#1 
Written By Nixy on szeptember 1st, 2011 @ 10:23

Hozzászólás írása

You must be logged in to post a comment.

Következő bejegyzés: