The Unbending Trees

MARIE CLAIRE

l_363826ce71a142f8a9c86d6bbafcd8f41

Komor, feketére tisztult férfiballadáitól ellágyult a londoni kultsztár, Ben Watt, amikor először hallotta őket a MySpace-en. Az Everything But The Girl egykori tagja azóta szerződést kötött a pesti fiúkkal, tavaly kihozta az első albumukat (Chemically Happy is the New Sad), és folyamatosan szervezi számukra az angliai fellépéseket. Dalaikat a BBC játssza, lelkendezve ír róluk a Times és a Guardian. A The Unbending Trees két tagjával, a kolostorból kilépett, jelenleg HR-munkatárs Hajós Kristóffal és a világ körül turnézó zongoraművésszel, Havasi Balázzsal beszélgettünk.


Tudatosan készültetek erre a zenei karrierre?

Kristóf: Én már nem. Gyerekkoromban csellózni tanultam, és dalokat írtam. Sokáig próbáltam a könnyűzenében érvényesülni, de 2000 körül feladtam, és civil állásra, kispolgári életre vágytam. Talán élhetném is a kellemes kis életemet,, ha nem tettük volna fel a dalokat a netre.

Balázs: Nem volt ebben tudatosság. A Zeneakadémia után a zongorafellépéseimből éltem, nem volt tervben semmilyen zenekar, jól elvoltam szólóban. Aztán megismerkedtünk Kristóffal és megszületett három dal: én írtam a zenét, ő a szöveget. Néha még ma is meglepődök azon, hogy így együtt tudunk dolgozni, mert teljesen különböző karakterek vagyunk, teljesen eltérő életmóddal – a  zenében valahogy mégis megtaláltuk az összhangot. Szóval ahogy megszülettek az első dalok és nyilvánosságra hoztuk őket, egyszer csak jött egy levél Bentől – és innentől kezdve egyik dolog hozta magával a másikat.

Teljesen megváltozott az életetek?

Balázs: A zenekar új utakat és egy új közönséget nyitott meg előttem, amit nagyon élvezek. A szólókarrierem azért megmaradt.

Kristóf: Igyekszem két lábbal állni a földön – ami nem is olyan könnyű, ha Tracy Thornnal kell énekelgetned. Hogy ne szálljak el, megtartottam a biztos állásomat és csak szabadidőmben foglalkozom a zenéléssel. Próbálom tartani az egyensúlyt – ami persze fesztiválszezonban mindig nehezebben megy.

Megjelent a Marie Claire 2009. júliusi számában

 


  • Facebook
  • Twitter
  • Delicious
  • Digg
  • StumbleUpon
  • Add to favorites
  • Email
  • RSS
Címkék: ,

Hozzászólások

Nem is tudom mikor hallottam először a You are a lover c. számukat. Pár éve lehetett valami sorozatban vagy filmben. És körülbelül 1 évig azt gondoltam valami angol banda… le is esett az állam amikor kiderült, hogy magyarokról van szó. És mennyire örültem is neki :)

#1 
Written By eat this! on április 15th, 2012 @ 13:09
Következő bejegyzés:
Előző bejegyzés: