Kisfiúk pink szoknyában

Kellenek-e a transznemű gyerekhősök?

MAGYAR NARANCS

st_princessboy2

Vihart kavart az Egyesült Államokban egy új rajzfilmsorozat, a SheZow, aminek főszereplője egy nemváltoztatásra képes 12 éves szuperhős. Az amerikai keresztény szülők szövetkezete (ALA) be akarja tiltatni a műsort, miközben az LMBTQ-szervezetek világszerte ünnepelnek.

Guy egy átlagos fiú, aki egy nap ráakad a nagynénje, Agnes mágikus gyűrűjére, amelynek viselője a legenda szerint szuperképességeket kap. A kíváncsi srác persze kipróbálja a gyűrűt, és legnagyobb megdöbbenésére egy rózsaszín leopárdmintás jelmezű, magassarkúban tipegő bombacsaj lesz belőle, akinek a fegyverei között rúzs és fésű is akad, pink autóját pedig Shehicle-nak nevezik. Guy rájön, hogy nem is rossz dolog az átváltozás: lánytestben olyan dolgokra képes, amire korábban nem, és ezentúl ő lesz Megadale város szuperhőse, aki “Gyerünk, csajszi!” (“You Go Girl!”) felkiáltással indul megvédeni a gyengéket és elesetteket. A történet egyik legszebb vonása, hogy a transznemű Guy környezetében nem titok, hogy néha lánnyá változik: a testvére és a legjobb barátja is mellette áll, és nem amiatt számít különlegesnek, mert két nemben él, hanem mert szuperképességei vannak.

tumblr_mnoxouQceI1qb789fo2_500
A SheZow főszereplője szuperhősként és hétköznapi fiúként

Már az ovisok is tudják

A sorozatot a The Hub csatorna sugározza, 6-11 éves célcsoportnak, és ez az első olyan mainstream televíziós gyerekműsor, amely a transzszexualitást helyezi fókuszba. Reflexszerűen adódik a kérdés, hogy nem korai-e, hogy ilyen korú gyerekek a genderelmélettel, a nemek fluiditásának kérdéseivel szembesüljenek. “Ebben a korban a nemi identitás – tehát az, hogy lánynak vagy fiúnak gondolom-e magam – már kialakult. Tudjuk, hogy két biológiai nem létezik, és azt is felismerjük, hogy mindkettőhöz speciális szokások, tulajdonságok is társulnak, még ha nem is vagyunk tisztában azzal, hogy ez a biológiai adottság vagy társadalmi konstruációk függvénye-e – mondja dr. Simon Lajos pszichiáter, a Semmelweis Egyetem docense és a transzneműeket segítő Metamor Klub vezetője. – Szinte kivétel nélkül minden transznemű arról számol be, hogy egészen kis korában érte az első felismerés, miszerint nem megfelelő testbe született. Nem tudjuk, hogy ez a nemi identitászavar mitől alakul ki, a kutatások jelenleg is folynak, de tény, hogy már gyerekkorban is érzékelik, hogy valami nincs rendben. Igaz, az első problémák ezzel kapcsolatban inkább a korai serdülőkorban, a másodlagos nemi jellegek fejlődésekor jelennek meg.” A szakértő hozzáteszi: az, hogy egy gyerek nem úgy viselkedik, ahogy a társadalmi normák előírják (például fiúként szeret babázni, vagy lányruhában lenni, lányként matchboxokat gyűjt és focizik stb.), még nem annak a jele, hogy transznemű vagy transzvesztita.

Ennek a korai fázisnak az első felfedezéseit több gyerekkönyv is feldolgozta már. Svédországban 2007-ben az év gyerekkönyve díjat például a Kenta och barbisarna (Kenta és a Barbie babák) című képeskönyv kapta, ami egy óvodáskorú kisfiúról szól, aki otthon, titokban szeret szoknyában lenni és Barbie babákkal játszani. Az oviban próbál beilleszkedni a fiúk közé (és felvenni a klasszikus fiúszerepet: focizik, barkácsol, sőt még verekszik is), de ettől csak kedvetlen lesz, és még enni sem tud bánatában. Először akkor érzi magát felszabadultnak, mikor csatlakozik a lányokhoz, és együtt babázik velük, később pedig együtt próbálhatják a női jelmezeket, amiket az óvodában találnak. A sztori természetesen happy enddel végződik: még a fiúk is elfogadják, hogy Kenta úgy boldog, ha lányként viselkedik. Pija Lindenbaum könyvét nemcsak a kritikusok szerették, hanem a vásárlók is: már egy hónap alatt az eladási listák élére került.

150094821Pija Lindenbaum könyve

A szövegben egyébként nem szerepel sem a transzvesztita, sem a transzszexuális vagy transznemű kifejezés, és ez a tendencia jellemző a többi hasonló tematikájú gyerekkönyre is. Hogy ez miért fontos, arra Cheryl Kilodavis írónő világít rá egy interjújában: “Úgy érzem, hogy ezek a címkék szükségtelenek ebben a korban. Még nem biztos semmi, ezeknek a gyerekeknek az azonosságtudata még alakulhat, és én csak azt akartam bemutatni a képeskönyvemben, hogy bármelyik irányba is halad később a kisfiam, nem számít, mert ugyanolyan szeretetreméltó lesz.” A My Princess Boy szerzője tehát a saját történetüket dolgozta fel: fia, Dyson hatéves volt, mikor egyszer az iskolából hazaérve közölte a családdal, hogy ő hercegnő. Az anyukája döbbenten vágta rá: “Nem kicsim, csak a lányok lehetnek hercegnők.” Dyson viszont nem hagyta magát és határozattan azt mondta: “Akkor én egy hercegnőfiú vagyok!”

princess-boy

A mesekönyv olyan, mint egy családi napló: megtudjuk belőle, hogyan él Dyson, mennyire boldog, ha szoknyában táncolhat, és mennyire fáj neki, mikor az emberek kinevetik ezért. A szöveg és az illusztrációk is egyszerűek és szívhezszólóak, és a könyvnek olyan sikere lett, hogy a szerző, aki korábban semmi ilyesmivel nem foglalkozott, azóta genderkonferenciákon tart előadást, és író-olvasó találkozókon beszélget olyan szülőkkel, akik szintén transznemű gyereket nevelnek.

A rossz test

Hogy mennyire különböző utat járnak be azok a gyerekek, akik nem érzik jól magukat a nemükben, azt a gyerekirodalmi példák is jól reprezentálják: Marcus Ewart 10 000 Dresses című képeskönyvének főhőse a kisiskolás korú Bailey, aki testi adottságai szerint fiú, de a narrátor nagyon jól tudja, hogy ő jobban érzi magát, ha lánynak tekintik. Bailey – Dysonhoz hasonlóan – a családja elé áll, hogy közölje velük: rossz testbe született. Mérgesen elutasítják, Bailey mégsem adja fel: megismerkedik egy idősebb hölggyel, aki nemcsak ruhákat készíteni segít neki, de megerősíti az elhatározásában is, hogy mindig legyen hű önmagához, és nem lesz semmi baj.

tumblr_lu3cdpzO4R1qghfy5o1_400

Szűcs Gabi huszonéves magyar transzszexuális nő, aki ugyanilyen határozottan tudta már gyerekkorában is, hogy nem akar fiú lenni: “Amióta van éntudatom, tudom, hogy lány vagyok. Mindig is lányként viselkedtem, öltözködtem és éltem.” Gabi először a nagymamájával beszélt őszintén a problémájáról, majd a szüleinek és a barátainak is elmondta, hogy nő akar lenni, és azt meséli, hogy ezen igazából nem lepődött meg senki. “Mindenki látta rajtam már csecsemőkoromban is, hogy egy kislány van a fiútest mögött – meséli. – Nem akartam sosem másnak érezni magam, mert azzal kirekesztem magam a világból. Ezért nem szeretem a transzszexuális kifejezést sem. Én csak egy nő vagyok, igaz, egyelőre még csak a személyes okmányaim szerint, mert a nemváltoztató műtétre még nem került sor.”

Ahhoz, hogy ezeket a színes identitásokat elfogadja és megélje egy fiatal, főleg egy nem támogató háttérrel, nos, ahhoz tényleg igazi szuperképesség kell. A statisztika azt mutatja, hogy sok transzneműnem vállalja a küldetést: 41 százalékuk követett már el öngyilkosságot. Ezt a szorongást nagyon érzékletesen mutatja be Julie Anne Peters regénye, a Luna. A young adult könyv narrátora egy lány, Regan, aki transznemű bátyjának próbál segíteni az énkeresésben.

luna

A testvére, Liam csak éjszaka mer önmaga lenni: ilyenkor női ruhába bújik, kifesti az arcát, és Lunának nevezi magát. Még csak 16 éves, de már türelmetlenül várja az átalakító műtétet: titokban az anyja magas ösztrogéntartalmú menopauzatablettáit szedi, mert irtózik attól, hogy egyre férfiasabbá válik a külseje. Nem sokan támogatják a környezetében, de Luna kitartó, és végigjárja a küzdelmes utat – mi mást is tehetne. Az Egyesült Államokban a regény hatalmas visszahangot kapott: és nem csak azért, mert Texas államban betiltották, hanem mert rengeteg irodalmi díjat nyert, és több iskolában be akarták vezetni mint ajánlott olvasmányt. Talán a SheZow sikere után meg is valósulhat majd, hogy a Luna című regényről és a transzneműeket érintő kérdésekről egyre több helyen szó legyen. És nem csak az érintettek miatt, hanem azért, mert ezek a hősök bárkinek erőt adhatnak.

* * *

Az alábbi videó a 9 éves Josie-ról szól, aki Joey-nak született. A sztorija egészen elképesztő.

  • Facebook
  • Twitter
  • Delicious
  • Digg
  • StumbleUpon
  • Add to favorites
  • Email
  • RSS
Címkék:

Hozzászólások lezárva.

Következő bejegyzés: